Keresés ebben a blogban

2013. február 24., vasárnap

The Grooveman Spot Trio - Too Awakening EP

Grooveman Spot japán. Benskifater válogatott tőle számo(ka)t a legutóbbi Art & Copyn a Közhelyben.
A zenéjében ott figyel a távol-keleti eredményes maximalizmus - legyen ez sztereotípia, vagy pozitív megbélyegzés.
Grooveman Spotnak három nagy albuma és számtalan kisebb kiadványa van. Legutóbbi Runnin' Pizza lemezéről az azt kiadó Jazzy Sport  Soundcloud oldalán van snippet review: itt-itt. Tetten érhető a future soul, vagy jöjjön be a képbe még egy címke: beatdown instrumental? :P Szóval itt egy lvl: ASIAN! future soul, jazzy downtempo zene. Lazításra találta ki.
De nem kell megijedni, ha a fenti demó nem jönne be,  én is inkább egy adag töményen samplingelt klasszikus jazzt ajánlok helyette.




A Too Awakening EP-t nem is egyedül Grooveman Spot jelzi, hanem trió formációja. A zene alapanyagát és inspirációját Ahmad Jamal 1970-es Awakening albuma jelentette. (Itt pár minta az eredetiből: The Awakening, Patterns, Dolphin Dance, Wave).
A 24 perces EP számai közötti átvezetésről a Lost nyitóhang effektje jut eszembe: ott volt egy ehhez hasonló, folyamatos hangmagasság-növekedést leíró zenei betét.
A számok samplingelt részei Suhov Sympathy Modul EP-jét juttatják eszembe; a korai BudaBeats-es anyagok között lehet találni bőséggel ezekhez hasonló témákat és megoldásokat - ha innen nézzük, nem is kell Japánig "utazni". Talán emiatt jön be ez igazán a Too Awakening EP.

Hallgassátok, vasárnap délutánra tökéletes: The Grooveman Spot Trio - Too Awakening
Sajnos az EP nincs számokra osztva, de ha nincs időtök az egészre, akkor legalább a 9:22-től kezdődő számot toljátok be, mert az valami hihetetlen komoly.

Jefe

2013. február 21., csütörtök

Dubb Webb

"Just me and my VMS-4" - ez Dubb Webb ars poeticája.
Nagyon intenzív uptempo bootlegeket rakott össze a srác.
A bootlegek ingyenesen leszedhetők, abszolút ajánlottak.
Mindegyik hallgatása során ott van az a bizonyos "ó, ezt vágom!"- élmény, legyen ez akár a dubstepes alapok, vagy az öreg sulis hip-hop vokálok.
Az összes anyagon még nem futottam keresztül, de a legutóbb feltöltött cuccok nagyon betalálnak. Klikk a képre az egész SoundCloud profilért (= automata lejátszásért).
Fel tudja dobni a bulikat, tessék leszedni, amíg lehet.



Ill Type Movin - Some DJ's vs. Beastie Boys - na meg az Apache is ott figyel az instruban, egy klasszikus broken beat.

Lil Jon Soul - Skeewiff vs. Lil Jon - a legjobb; valahol a dnb és a funk break határmezsgyéjén.

Gangsta Shit - KOAN Sound vs. RHCP vs. Will Smith vs. Ice Cube vs. Bow Wow - mint valami kísérleti bootleg all star válogatott, a dubsteppelőknek talán jobban bejön, mint a fentiek.


Jefe



2013. február 17., vasárnap

KiSTeHéN - Elviszlek magammal

KiSTeHéN (na, ezt így egyszer írtam le :P)
A Kistehén mindig kedvenc volt. Keresgéltem, láttam, hogy van tavalyi album.
Kellett ez, mint egy falat kenyér. Arra jöttem rá, hogy régen hallgattam valami számomra újat, aminek a szövege magyarul íródott és ráadásul nekünk.
Az tény, hogy szociálisan érzékenyebb témák jönnek elő, még ha a maguk undergournd szövegeinek módján - kontextusból kiemelve, csak skandálás szintjén. De ez nagy változás a Kistehén életében.


Ha az előző lemez, a Picsába az űrhajókkal csillagos ötös lett, addig ez egy jó három-negyedet érdemel. Vannak számok, amiket képtelen vagyok befogdani, míg mások elég jól szólnak.
Nézzük, melyek azok, amelyeket inkább ne: Dílerlány, Becsületes kis állat, Itt nem élhetek, Aludni hagyjatok. Ezekben a számokban túl sok a nyávogás (ilyenkor értem Tomit, aki azt mondta, egyszerűen idegesíti Kollár-Klemencz hangja), vagy annyira laza és flegma az előadásmód, hogy akkor már inkább maradhatott volna a jegyzet/kottafüzetben. Valahogy olyan, mintha az album fele inkább a Kistehén Melankólikusok égisze alatt született volna. Azokért pedig kár. Aztán ki tudja, lehet, hogy élőben ezek a számok veszítenek a manírból és tök korrekt koncertélményt nyújtanak.

Akkor még maradt öt-hat szám, ami felvállalhatóan Kistehén. Jellemzően kétféle dalszöveg van ezekben: vagy megjegyezhetetlenül sok a mondanivaló, vagy kb. három mondat ismétlődik.

Ezt is elviszem magammal - dobbantás-himnusz. Ha elmész itthonról, a cuccaid és emlékeid között ennek a számnak is bérelt helye lesz.
Ha sírok - kétségtelenül ennek a számnak tetszik legjobban a hangszerelése. Remixért kiállt: a szöveg nem bonyolult, jól pakolható ide-oda. Ha Erik Sumo kedvenced, akkor ez be fog jönni.
Olyan izé vagy - annak ellenére, hogy a vokálban most aztán megkapjuk a Kistehén előadásmód non plus ultráját manírból, tetszik. Milyen electrósan kezdődik - aztán szerencsére addig is tart. Bár fültőrepesztően egyszerű a dalszöveg, azért itt is kapunk egy adagot a szürrealizmusból: "csak az a sok megjegyzett álom/ delfin húzza apát egy lovas szánon"
Jó színe van - az intro gitárja olyan, mintha egy Korai öröm kezdődne. A leghosszabb szám; talán több ilyen kéne. Valahogy egységesebb, ha a hangszerek is kiteljesedhetnek, nem csak az ének. Ez az előző album Kell zsír megfelelője. És a sztori: egy pár új cipő és a világvége meccse. Spoiler: A cipő nyer.
Pápá, nyugodj békében - a másik szociálisan érzékeny szám. Ennek megfelelően az Ezt is elviszem magammal-lal egyetemben ennek van a legjobb dalszövege.
Szimpatizánsok - tak-tak. Lenne pár kérdésem a szöveg szimbolikáját illetően. De igazából mindegy, legalább egy tempós számmal ér véget az album :P

Összefoglalva: megvan az a szokásos hangulat, amiért kamaszként megszerettem a Kistehént (kicsit más felállásban, más névvel, elborultabb, kísérletező zenével), és jól viszi tovább a szétválás/újjáalalkulás utáni mérsékelten új irányt is. Tipikusan skandálható szövegek ezek, a Kistehén nem veszített vonzerejéből - mármint azoknak, akik ismerték az előző munkákat is. Az újaknak inkább a Picsába az űrhajókkal-t ajánlom.


Jefe

2013. február 13., szerda

K Theory

Nem megyek messzire műfajilag, mert most is egy glitch hop-szerű megoldást mutatok, de ez már szerintem jóval ismertebb Marvel Years-nél, ha csak a majd' tízezres FB-tábort nézzük. A képre kattintva lehet lájkolni őket.

Egy EP-t ismerek, és a remixeket, a többit még nem futottam át, de ezekkel is el lehet az ember egy darabig.





TYR-rel készített közös Bee Gees remix valami istentelen földöntúli telitalálat:

Alapvetően sokkal durvább és szeparáltabb basszusok jellemzik a számokat, mint amilyeneket az utóbbi bejegyzésekben hallhattatok. Javítok, mert a számokat nem is annyira a glitch hop jellemzi, mint inkább a bass hop és a dubstep keveréke. Nincs cicózás, ezt a 32 percet egy huzamban én nem bírom ki. Mixre készültek ezek a dalok: látszik, hogy nem radio editek, tökéletes beat matching lehetőségek vannak a szám végén hosszan kifuttatott basszusok miatt, szóval azért kell hozzá kis türelem, hogy ne egysíkúnak érezzük a cuccokat.

Warrior - ezt hallhattátok a Funkhunters Shambhala mixtape-jének elején is, amiben egy mash up instrumentálja volt.

Magic City - Milyen lazán kezdődik, aztán ki gondolná, hogy egy szörnyeteg lesz belőle! :)
ha valakinek bejön, hogy filmekből bevágott részletek adjanak vokált, akkor ez tetszeni fog. Nekem Holyan, mintha DJ Shadow glitchesítette volna a "future shit"-jét.

Boardwalk Hustler - ez megviselheti azokat, akik nem bírják a bass hop és dubstep keveredését. Inkább azok érzik majd, akik nem laptophangszórón, vagy fülhallgatóból hallgatják. A huszadik század eleji jive/charleston elem abszolút kell ehhez a zenéhez, különben egyhangúságba fulladna a szám.

Johann - gondolj Straussra és bumm megkapod!

Midnight Girl - ugye mixek. Képzeljétek el, milyen jó levezető lehet ebből, miután a K Theory végig vitt mindent egy live actjébe: kis lötyörgés, fejbólogatás, vicsorítás, ikszelgetés és harlem shake-ezés megvolt? Akkor kell valami, ami segít lejönni az egész estéről. Na, erre jó a Midnight Girl.


Jefe

2013. február 11., hétfő

Marvel Years

Marvel Years 18, vagy 19 éves. Pár hónapja még Wonder Years néven tolta, de jogi parák miatt váltani volt kénytelen. A korábbi - azóta megszüntetett - FB-oldalán azt írta, hogy az egész projektje 10 hónap alatt érte be. A posztot beleszámítva egy éve kezdett el ebben a glitch hopos, electronic hip hopos vonalban zenét szerezni.
Talán a fiatal kora megmagyarázza, hogy miért ilyen szörnyű, Nemere István sci-fi regényborítóit idéző vizuális anyagokat mellékel a zenék mellé. Pedig a zene: az komoly.
Klikkeljetek a képre és lájkoljátok a FB-oldalát! Szerintem pár éven belül csak erősödik és kiforr ez a zene; addig meg unikumként lehet mutogatni a haveroknak mint új felfedezést.
Az első szám, amit hallottam tőle, az a Depend On volt, ami egy kellően laza bevezető lett Marvel Years zenéi közé - chill out és glitch hop eklektika. Fasza.
Észak-amerikai lévén szinte kötelező jelleggel itt egy country, folk-rock remix: Crosby, Stills, Nash & Young - Ohio. Egye fene.

Viszont jöjjön a lényeg: az ingyenesen letölthető Dream Big EP. Ez garantáltan végigmegy a lejátszóban. A múltkor olvastam egy cikket, ott előkerült a Gramatik-tisztelet, ami nem csoda; abszolút a szlovén nagyöreg hatásai érezhetőek.
Érdekes módon az EP nekem visszafelé jobban bejön, de talán csak azért, mert bicaj/utazás miatt sokszor belekezdtem az anyagba, de az egész időtartamot nem cangáztam le - így az utolsó számok még újabbnak hangzanak.

Never Give Up 
Times Are Changin'
How Do You Feel
Nobody Does It Better

S.S.: Marvel Years ftw.

Jefe

2013. február 8., péntek

Banks

Banksbe megéri bekapcsolódni, mert most még könnyen áttekinthető a pályafutása: a Ninja Tune-hoz nemrég leigazolt producertől pár remix és hosszabb szettet lehet meghallgatni.

 Itt tetten érhető, mennyire jó dolga van annak, aki kiadóhoz szerződik. Főleg olyanhoz, ahol minőségi anyagokat dolgozhat fel - házon belül.
Jön Banks - Nahát, most jól belenyúlok egy Bonobo, vagy Andreya Triana számba. Szerencsére nem szégyeníti meg őket.



Az Andreya Triana remix egy nem elborult (biztos, hogy Ninja Tune ez??), mégis mérsékelten absztrakt elektronika (ja, így már Ninja Tune).
Nem buliba illő zene, amikor Vili említette, azt is mondta, hogy ő futás közben hallgatta. Tény, hogy a lebegő, visszahangokkal és Tatlint idézve "techno-széllel"  bélelt dallamokat hallva inkább egy sötét, eső utáni nagyváros üres utcái és a vizes beton szaga jut eszembe - és nem féktelenül bulizó, padkán részegen üldögélve egyensúlyt kereső fiatalok. Plusz ott van a hossz: hét perc alatt van idő kibontakozni.

A Bonobo remix egy lépés feljebb: esztétikailag szép a fülnek. Mondjuk ez a dobalap egyáltalán nem adja; olyan, mintha Enigmát hallgatnék. Szerencsére háttérbe szorul a cucc, amikor a chiptune-szerű billentyűk bejönnek. És természetesen a vokál itt is Andreya Triana, akinek a hangja néha olyan effektet kap, mintha egy Sokol-rádióból hallgatnád a nagyi kertjében. Külön piros pont a kiállásnál, hogy az akusztikus gitár ekkora szerepet kap. Szóval van pár kifogás, és mégis, amikor ezek a dolgok összeállnak, akkor valami kifejezetten hallgatható születik. Csak az az ENIGMA ne lenne! Tényleg.

Ha gyorsabb számot szeretnétek, akkor kezdjétek a Jennifer Left remixével. Vokálban Florence and the machine-hatásokat érzek. Ez a zene olyan, mint egy dolgos iparos-, vagy vizsgamunka. Látni, hallani, mi hol miért van, igazi oktatóanyag. Ha Babits Mihály poeta doctus volt, akkor ez itt most egy remix doctus.

Ha bejöttek a remixek, akkor irány a hosszabb szettekre: katt a képre a teljes SoundCloud profilhoz!

Jefe

2013. február 2., szombat

Gramatik

Gramatik egy portorozi szlovén producer, aki már jó ideje ingázik New York és a szlovén tengerparti város között. Még decemberben mutatta Yank, aztán kiderült, hogy Tom is vágja már egy ideje. Nem is értem, hogy maradhatott ki eddig a repertoárból.
Gramatik a Pretty Lights Music kiadónál dobja ki a zenéket. Mind a kidaó, mind Gramatikot jellemzi az a "digitális szabadság", amit a hallgatók, zeneszerzők és kiadók gyakran hangoztatnak. Mi legyen ingyenes és ha már igen/nem, akkor meddig tartson ez a szabadság/korlátozás.

Idézem Gramatikot:  Bastards have been trying to cripple the internet on a global scale with bills like ACTA/SOPA/PIPA and I'm sure there's more of them coming, so this one goes out for spreading awareness! Reject them all, they will never stop the sharing, the Internet is our realm, DIGITAL FREEDOM!"
A lényeg szerinem valahol ott van elrejtve, hogy aki igzán minőségi zenét készít, azt úgyis elsimerik a rajongók és pénzzel is segíteni fogják kedvencüket. Mindegy, ez a fejtegetés túl hosszú lenne és a jelen pillanatban szerintem senkinek sincs abszolút igaza.

Térjünk a lényegre: Gramatik anyagai ingyenesen elérhetőek a Pretty Lights honlapján, vagy a saját SoundCloud oldalán.
A frissebb munkák már inkább elborult elektronikákat tartalmaznak, én most inkább a korábbi cuccokat emelem ki. Jellemzően electronic soul, electronic hip-hop. Rengeteg Wu-Tang alap, vagy régi soul dalok. A basszus kellő mértékben súlyozva, alapok loopolva; valami hihetetlen könnyedség árad ezekből a számokból.
Saját, vagy remix, egyre megy - ez a srác valami olyan minőséget tesz le elénk, amivel ritkán találkozni, illetve csak olyanoktól, akiknek a vérükben csörgedezik az, amivel foglalkoznak (és most nagyot mondok, de kb. mint amilyen a rock and rollban az Ac/Dc, olyan Gramatik is ebben a chill outban (sic!), illetve a hip-hoposított downtempo dallamokban.)
A SoundCloudon bármelyik teljes anyagot tessék meghallgatni; én most két-három számot emelek ki az egyes kiadásokból:

A remixekből direkt egy lazább és egy "technicista" glitch hopos verziót mutatok:

Beatz & Pieces vol1.
Is It Over - ha tetszett Flume Holding Onja, akkor ez a szám seperc alatt bemászik a füledbe.
Portoroz In July - A múlt évben voltam pár napot Portorozban és Piranban és ennek a számnak abszolút olyan a hangulata, mint ennek a két tengerparti városnak - szezon után (is). Telitalálat a számvégi vokál loop.

Street Bangerz vol 3.

Street Bangerz vol2.
Hit That Jive - telitalálat! Parov Stelar elbújhat a swing house-ával, ha Gramatik tolja a hip-hop jive-ot. :)

Street Bangerz vol1.


Modorosan szólva: Jó merülést!

Jefe