Keresés ebben a blogban

2012. április 27., péntek

2012. április 14., szombat

My Best Fiend

Nemrég néztem a Fuji Rock 2012-es fellépőit, és ott előkelő betűméretben jelenítették meg a My Best Fiend zenekart.
Rákerestem és egy közepes posztrockzenekart találtam. Vagyis amerikai posztrockot: vegyül ebbe még egy kevés country, egy kevés katolikus rock is. Olyan, mintha az Explosions in the Sky és a My Morning Jacket közös projektje lenne.
A fenti zenei hatások és jellemzők alapján nincs nagy meglepetés: vérig amerikai hangzás, hosszú és lassan ismétlődő gitártémák. Az énekes hangszíne kevésbé tűnik biztosnak, de tk. nem áll rosszul ez a melankolikus hangulattal átitatott intrumentnek. Amikor pedig valamilyen tetőpontra jut a zene, akkor valahogy őszintébbnek tűnik az ő gyerekhangja is. Ezt erősíti az itt-ott meghagyott begerjedő mikrofon is.
Olyan, mintha valami hobbiból éneklő haverodat hallgatnád. Lefut az a 10-15 perc, két-három szám. Kinyittok két sört és koccintotok.
Nekem pont a countrys, katolikus felhangok miatt tűnik kevésbé hallgathatóvá az album, de azért van pár szám, amik viszont valamiért k*rvajónak találok:

01. ODVIP


Jefe

U.I.: Tudom, kinek tetszene ez a zene! Annak a holland hippi srácnak, aki anno felvett minket a leharcolt Volvójával Németország felé. Volt ott minden: rakkenroll-sztorik a szájból, Lynrd Skynyrd, Noah & The Whales a lejátszóból, szalma a hátsó ülésen.

2012. április 5., csütörtök

Lulu Rouge

Valaminek tényleg lennie kell a levegőben  Dániában, mert máskülönben nem tudom megmagyarázni, hogy egy ilyen pici országban (durván a miénknek fele) ,hogyan lehet ennyi kiváló zenész, legalábbis ami az elektronikus zenét és a klubéletet illeti. Az általam már nem is egyszer posztolt Trentemøller mellett itt van például a Lulu Rouge nevű duo, akiknek 2009-ben jelent meg eddigi egyetlen albuma, viszont emellett rengeteg remixet készítenek mind a mai napig. Nemrég találtam rá egy nagyon különleges szettjükre is , amit ha jól tudom, egy koppenhágai jazz fesztiválon adtak elő. Most ezeket hallhatjátok néhány, a lemezről való számmal egyetemben. Hajrá!

Bless You

Jazz Festival


tom

2012. április 3., kedd

Cypress Hill & Rusko

Cypress Hill & Rusko - Roll It, Light It



Friss szerzemény. A zene zsír, a klip pedig ha-tal-mas!!

Zenei hatások, amik eszembe jutottak erről:

01. Dead Prez - Hip Hop és annak dubstep remixe
02. The Bug feat. Warrior Queen - Poison Dart
03. Foreign Beggars & Noisia - No Holds Barred (Excision remix)
De akár:
04. Mr Scruff - Wobble Control

Jefe

2012. április 1., vasárnap

Death In Vegas

A Death In Vegasnak régebben az állt a Wikipedia oldalán, hogy Richard Fearless (Richard Maguire) and Tim Holmes duója már nem dolgozik együtt.
Nem olyan régen gondoltam mégis ránézek, mi a helyzet, talán van vmi remix sessionjük, vagy olyan számok, amiket még nem hallgattam.
Aztán kiderült, hogy 2011-ben új lemezt adtak ki Trans-Love Energies néven. Először belehallgattam, nem hatott meg. Utána viszont egészen belopta magát a füleim közé.
Most nem kezdek bele a Death In Vegas diszkográfiába és direkt nem emelek ki albumokat/számokat az eddigi évekből, elég az, hogy a tavalyi lemez különbözik a többitől (már ha lehet egyneműnek tekinteni a Death In Vegas sokéves progresszív rockját/elektronikáját). Szolidabb absztrakt elektronika, downtempo, de közben megmarad az acid rockos ősmag, néhol pedig az indie is bejön a képbe (olyan, mintha fogtak volna pár előadót - Radiohead, The Chemical Brothers, Kraftwerk stb. - és kipróbálták volna az összes lehetséges kombinációt).
Modorosan szólva: az album egy deviáns mediáció. :P
Pár szám kóstolóba.


01. Your Loft My Acid
02. Medication
03. Lightning Bolt
04. Witch Dance
05. Black Hole


Jefe

2012. március 28., szerda

Hiromi trio project

Hiromi Uehara fiatal zeneszerző, jazz zongorista. Aki érzékeny a billentyűs jazzre, az keressen rá jobban.

Finomabb kiadásban:
A Trio Project néven pedig két arccal kiegészül, hogy ilyesmi jóságokat toljanak nekünk.
Az arcát is tessék figyelni zene/örömszerzés közben.
Live @ Garana Jazz Festival 2011

És az "asian level" Hiromi szólóban:
The Tom & Jerry Show



Jefe

2012. március 24., szombat

DFA

Először vmi heti headz-adagot akartam mutatni, de amikor bele-belehallgattam az újabb munkákba, akkor tk. nem kaptam mást csak dubstepet. És amíg hallgattam, beleuntam, szóval inkább váltottam a DFA-re.
A DFA elérési útvonala számomra: Mark Louque szerepelt egy korábbi bejegyzésben. A honlapján letölthető egyik mixben között volt egy szám, ami különösen bejött. Krisztián (Analog303) pedig meg is nevezte nekem, ami egy DFA remix volt.
Szóval, DFA.
Eredetileg két fickó, 2001-től kiadót kezelnek DFA Records néven - anno még punk-funkkal kezdték. Ami most lesz: főleg leftfield, disco, house. House-zal beoltott Phats & Small. Vagy vmi ilyesmi.






A DFA saját kiadásában megjelentett több remix-albumot. Én most a 2006-os Vol. 1-ről mutatok párat. Talán több remix-albumot kellene hallgatni. Jó érzés ismert, de különböző stílusú/műfajú zenéket úgy hallani, hogy valaki egy szintre emeli őket a saját értelmezésében. Legyen az punk-rock (La Tigre), acid-electro (The Chemical Brothers), vagy dallamos trip-hop (Gorillaz), mind közös nevezőre lesz hozva.
Hallgatod és megismered a remixelőt. Így tudod kiemelni, hogy miben sajátos a gondolkodása a zene terén, és persze azt is, hogy az eredeti zenéből mit lehet és hogyan megtartani azért, hogy az átirattól függetlenül megmaradjon az eredeti esszenciája.

Szóval DFA remixek a maguk disco-house módján :)
01. Le Tigre - Deceptacon
Mi a f+sz?! Jóság.
 
02. The Chemical Brothers - The Boxer
Egy szekéren imbolyogsz a jövőben. A robotlovak húznak, acidbúzamezők tornyosulnak körülötted, melyeket gondolattal arathatsz. De modoros!!! :)

03. Metro Area - Orange Alert
Mint utólag kiderült, ez volt az első DFA remix, amit hallottam.

04. Soulwax - Another Excuse
Cherry on the cake.

Jefe