A brazil származású Amon Tobin korunk kísérleti elektronikus zenéjének egyik, ha nem a legkiemelkedőbb alakja. Zsenijét azt hiszem azok is „kénytelenek” elismerni, akik a zenei színtér ezen síkján egyáltalán nem, vagy csak éppen, hogy mozognak. A továbbiakban néhány információ és egy egészen szubjektívre sikeredett lemezajánló következik.
Akinek, fogalma sincs, ki az ördög az az Amon Tobin, ajánlanám, hogy előbb hallgassa meg ezt a mixet, amelyet Dj Rich Ears készített, és nagyon szép és átfogó képet ad Tobin eddigi munkásságáról. 2007-es Foley Room című albuma óta Amon kollaborált együtt más zenészekkel (Two Fingers formáció), illetve havonta jelentkezett néhány új trackkel saját honlapján, amelyek egy részét aztán kiadták lemezként is (Monthly Joint Series), idén tavasszal viszont egy teljesen új nagylemeze jelenik meg ISAM címmel. A lemez debütálásával egybekötve egy kiállítást is rendeznek a londoni St. Pancras templom alatti kriptagalériában ISAM: Control Over Nature címmel, ahol annak a Tessa Farmer kortárs művésznőnek a munkái lesznek láthatóak, akivel Tobin a lemez készítése kapcsán együtt dolgozott.
A Ninja Tune hivatalos beharangozója szerint a lemez elmossa a pszichedélia és a sci-fi, a hang design és a dallam közötti határokat, amellyel az anyagot meghallgatva, azt hiszem, teljesen egyet is lehet érteni. Tört ütemek, sokszor ütem nélkül megjelenő szürreális hangok, sötét, néhol beteges dallamok jellemzik az albumot, amelyen fel lehet ismerni jegyeket a művész korábbi alkotásaiból, viszont ezek is tökéletesen beleépülnek abba az egyébként teljesen új világba, amellyel a számok halggatása során találkozhatunk.
A már megszokott sötét és borongós (kissé gonosz) hangulat már az első számon (Journeyman) is egyértelműen érezhető, ami az egész albumot áthatja. A Journeyman tulajdonképpen olyan, mintha kapu lenne a Foley Room világa, és az a világ között amibe először a Piece of Paperrel csöpennünk. Innentől kezdve az egész olyan, mintha a hallgató egy olyan elhagyatott ház végtelen szobájába keveredne, ahol a tárgyak megelevenednek és a saját hangjukat hallatják, hol egyedül, hol pedig összefogva, néha dallamot is formálva. A képzeletbeli szobában barangolva a legfurcsább, és sokszor ijesztő tárgyakba futhatunk bele. Szu ette fajátékok(Wooden toys), dobozban porosodó játékbaba(Kitty Cat), egy régi kiságy feletti hangjáték(Bedtime stories) is énekel nekünk. A szürreális utazás egyszerre gyönyörű, izgalmas és hátborzongató, amelyből a Night Swim delíriumos állapotába kerülve úgy tűnik nincs kiút, sőt egyre mélyebbre ránt minket a képzeletbeli szoba, hogy végül aztán a Dropped From The Sky kihajítson minket az egészből, de nem tudni, hogy oda-e, ahonnan indultunk, vagy valami egészen más helyre.
link:
amontobin
tessafarmer
tom
link:
amontobin
tessafarmer
tom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése