DJ Vadim & Fat Freddy's Drop

Új-Zéland dubmotorja, a Fat Freddy's Drop idén új albumot jelentet meg. Hogy mikor, az jó kérdés. Előtte azonban hagyták a srácok, hogy DJ Vadim hozzányúljon pár számukhoz. Az EP vinilen megrendelhető; ami viszont üdvözítőbb a digi format freakeknek, hogy  a számok ingyen letölthetőek a Fat Freddy's Drop website-ról. DJ Vadim húzott kicsit a basszuson, de a tempót szerencsére hagyta olyannak, mint amilyen az eredeti dub számokra jellemző.

Az MC-pártiaknak jobban fognak tetszeni ezek az újragondolt dalok, melyek okosan mindkét eddigi nagylemezről lettek beválogatva a Fat Electric Drop EP-re. 

Hat számból én négyet ajánlok: mindkét oldalról kettőt. A többivel inkább csak azok járnak jól, akik eddig is hallgatták a Fat Freddy's Dropot.

Itt a kezdő Fat Freddy's Drop remix adag:

A)

01. Flashback
02. Ray Ray

B)

03. Wandering Eye
04. Midnight Marauders - valahol a dub és a trap között :)

Ha bejött, itt elérhetitek az összes számot: 

Jefe

DJ Yoda - Chop Suey

A hangolo többek közt azért jött létre, hogy ilyen zenéket mutasson, mint DJ Yoda. És azoknak, akiket érdekelnek nemcsak a teljesen új felfedezések, de a megszokott és klasszikussá vált kedvencek friss anyagai is.

DJ Yoda egy vérprofi ember, már-már példakép-gyanús brit fószer, aki az Audio-Video Show tökéletes művelője. Megszállottja a 80-90-es évek okosabb zenéinek. Rengeteg szkreccs és nagyon okos MC-k jellemzik produceri munkáját. Számomra a DJ trónt ő és DJ Shadow foglalják el már 2004 óta.

De míg DJ Shadow egy komolyabb zenészként és határozott vinil-állatként jelenik meg előttem, addig DJ Yoda olyan, mint valami félkegyelmű nagybácsi, akit csak nagyobb ünnepnapokra hívnak meg egy családi ebédre - ami viszont az unokaöcsik és -húgok legjobb napjait jelentik egész évben.

A 2006-os Amazing Adventures of DJ Yoda elejétől a végéig telitalálat volt - a bakelit még ma is sokszor serceg nálam.

Aztán volt pár vinil megjelenés, de igazából csak vártuk, vártuk és vártuk az új megjelenést. Aztán 2012 végén olvastam egy cikket arról, hogy kijött egy EP és idén jön egy album.

Hát itt is van. Chop Suey, egy kínai étel nevét kapta. Van valami analógia DJ Yoda albuma és a kínai étel között.. Elsőre talán nehezen emészthetőnek és soknak tűnt és meglehet, eltoltam magamtól, viszont a második nekifutás után szinte napokig elélek rajta - ezért nem is volt mostanában bejegyzés.

Bár itt lesz a lejátszási lista, és biztos sokan csak betoljátok a háttérbe ezeket a zenéket (remélem legalább 4-5-en vagyunk összesen), de itt most nagyon ajánlom, hogy nézzétek meg a videókat, hiszen DJ Yoda annyira videóérzékeny, hogy egy albumhoz ennyi idő alatt nem készült még ilyen mennyiségű klip. Szinte az összes számhoz van vmi video footage. Az viszont méltatlan dolog, hogy a legnézettebb videónak is csak alig több mint harmincnégyezres nézettsége van. Sad panda. :P

(Ofkórsz megint belekerült egy hirdetés is a listába, bocs.)



Katt a playlistért:

DJ Yoda - Chop Suey @ hangolo

Ismét itt van számos MC, akiket eddig még csak hírből sem ismertem - DJ Yoda hatalmas merítést adott a Chop Sueyban.

Tracklista:

1. Sega (feat. Scroobius Pip) - a kis kedvenc! A szövege nagyon zsír és a klip is messze a legjobb. Gamereknek kötelező.
2. Rudies (feat. Afrikan Boy & Soom T) - Yodáék mennek egy kört a TFL-lel Londonban. Afrikan Boy talán pár Dub Pistols számból ismerős lehet; most is megadja a hangulatot. Értelemszerűen a Rudiesban a dub motivál.
3. Big Trouble In Little China (feat. Action Bronson & Alice Russell) - ez a tradicionális kínai hangzással megtűzdelt hip-hop elég komoly, főleg a refrénnél, amikor Alice Russel énekel. Action Bronson meg borotválkozzon meg azonnal!
4. U No Likey Like That (feat. Roots Manuva, Kid Creole & The Coconuts) - áh, amiben Manuva ott van, az nem lehet szar; Kid Creole 80-as évekbeli karibi-funk alapja pedig a hónap felfedezése lett. A múltkor feldobtam Facebookra egy Kid Creole számot, az is magáért beszél. A kliptől meg szóhoz se jutok. :)
5. Pizza (feat. Sway) - itt egy tuti recept arról, hogyan vegyünk 500 fontért éjjel pizzát és osszuk szét bárki között Londonban.
6. Idiot (feat. Man Like Me) - a név kötelez, olyan ez a zene, mint a címe, de valamiért ezzel sincs gond.
7. Scream (feat. MOP) - igazi dühös MC-vel; talán nem véletlen, hogy A.Skillz Yap That Foolja jut eszembe.

Jefe

Calibre - Fabliclive 68

Utoljára DJ Yoda sessionjét hallottam a FabricLive sorozatban. Ezen a tudásomon frissítve nemrég tök egyszerűen ráböktem egy idei megjelenésre a Fabriclive Wikipedia-listáján. Így találtam Calibre 2013. februári megjelenésű Fabriclive 68 sessionjét.

Ember legyen a talpán, aki ezeket a kiadásokat követni tudja. Inkább szemezgetni jó belőle. És nem árt végigolvasni az előző 67db Fabriclive session szerzőit, mert azt is láthatjuk, hogy ez a dél-londoni bulihely milyen evolúción ment végig zeneileg az utóbbi 10-12 évben.

Calibre biztosan nem új név annak, aki a drum and bass vonalán mozog, de nekem nem mondott sokat, tény, hogy az utóbbi években nem követtem a dnb szcéna szénáját.

Amikor belehallgattam a Calibre mixbe, azon agyaltam, hogy mit lehetne írni erről. Dnb, tört ütem. Sokat nem is tudok róla, van pár fajtája: 2step, jungle, liquid, brasileiro, jazzy etc. (DJ Marky, Makoto, LTJ Bukem, EZ Rollers, Concord Dawn). Kb. őket ismertem régről. Szerencsémre Calibre csak Markyt válogatta be, és ezzel mindenki jól jár, aki új nevekre kíváncsi. Alapvetően a liquid, afféle "sóderes durvaságú" és elszállós dallamok jellemzik a számokat.

Itt egy lejátszási lista pár kiemelt darabról (sajnos az egyik szám előtt van hirdetés, abból nem találtam no-ads verziót & a blogon beüli lejátszó szórakozik velem, szóval érdemesebb a kép alatti linkre kattintani, ha nem csak az első szám érdekel)

Calibre @ hangolo

Tracklista:

01. DRS - Keep The Faith (feat Calibre)

02. DJ Marky & S. P. Y. - Yellow Shoes (Calibre remix)

03. Random Movement - Down Somehow

04. SpectraSoul - Away Wtih Me feat. Tamara Blessa (Calibre remix)

05. Calibre - Notting Hill

06. Calibre - Student Music

Jefe

Sannan vs. Latinovits - Szindbád's High Life

Már járok egy ideje a Don't Panic nyomdába. És bár a megrendelésem immár egy hónapja késik :P akkor is lett egy előnye, hogy a múltkor sokadszorra "hiába" ugrottam be a Müszi melletti irodába. Alkalmi kárpótlásként elvittem egy Don't Panic flyer csomagot, amiben volt egy Sannan CD.

Sannan a Sándor és Nándor nevekből jött mozaikszó és Savages és Suefo chill out - lounge projektjét takarja. A CD-t gyorsan bedobtam a FreeRIP-be, hogy mp3 legyen belőle, hadd pihenjen tovább a fiókban a szebb napokat is megélt Sony CD-lejátszó.

Van az albumon egy High Life című szám, amiről úgy gondoltam, fel lehetne dobni valamilyen vokállal. Itt a végtermék: mivel az eredeti számot is ingyenes terjesztésen kaptam, így ez a trekk is letölthető - ha valakinek ennyire megtetszene. Katt Vendelin és Szindbádra a hallgatáshoz:

Jefe

Sonny J - Disastro

Egy rövid intermezzo:

A fejlődés folytatódik. Ezentúl nemcsak SoundCloudon fogok playlistbe pakolni amit csak lehet, de a YouTube-ról belinkelt zenék szintén lejátszási listába kerülnek. Így akik nem olvassák a szöveget, csak kíváncsiak a zenékre, azoknak is elég lesz egy kattintás a kielégüléshez - szóval megközelítjük az internetpornót. :)

Igyekszem ezentúl úgy válogatni a zenéket YouTube-ról, hogy ne szerepeljen a számok között reklám, de közben olyan feltöltőktől származzanak, akik valószínűleg nem fogják eltávolítani a dalokat. Btw. nektek feltűnt, hogy a reklámok a YT-on is hangosabbak, pont mint a TV-ben? :P

Back to business: ismét egy régi motoros jön, Sonny J. Képet nem találtam róla, a MySpace-én viszont csak olyan képek vannak, amik a pop art funky oldalát mutatják, szóval biztos jó arc lehet: az albuma is megér pár percet - katt oldalra a képre!

Aki nem ismerte sem Fdelt, sem Sonny J-t, annak komoly esélye van az összetévesztésre. Tk. ismételhetem magam: Sonny J is öreg motoros a funk break területén, neki is egyetlen nagy anyaga van, ami szintén nem mai darab. "Jelenleg" egyébként egy Groundhog nevű zenekarnak a tagja a Wikipédia szerint, de nem sokat találtam erről a bandáról. SoundCloud oldalán vannak szóló újdonságai a srácnak, de ő is átalakuláson ment át. Ezek a zenék már nem jönnek be; inkább az Ibiza House vonalat viszi.

A 2008-as Disastro album hemzseg a samplingekből felépített zenével. Alapvetően a régi és az új találkozása ez a lemez.

A Disastróról csak a legerősebb dalokat válogattam be a listába. Ez kb. az album felét teszi ki, a többiek jó tölteléket adnak a számok között - legalábbis nekem. Olyan ez, mint amikor körberágod a levágott kenyérszeletet és csak utána eszed meg a középső bél részét.

Én most megrágtam nektek, szóval itt van Sonny J zenéjének bele: klikk a képre és már indul is a BASF szalag!

Sonny J @ hangolo

Az összes szám közös vonása a gyermekhanghoz közelítő vintage vokálok, valamint a vékonyra, feszesre szerelt dobtémák, miközben a hangszerelésben nagy hangsúlyt kap a gitár, vagy a szkreccs.

• Enfant Terrible - cirkusz
• I'm So Heavy - egy arrogáns, de őszinte ember funk break vallomásai
• Belly Bongo - funk break óvoda, délutáni csendes pihenő előtti őrület :)
• Can't Stop Moving - ezzel a Jackson 5-ot újrafelhasználó számmal robbant be Sonny J a BBC listákra.
• Strange Things - ez a szám már többször előfordult a blogon; nemhiába, ő a csókos.
• Disastro - azért került be, mert iszonyat jó hangulata van. És tényleg ismételni fogom magam, mint Fdelnél: totális Lack of Afro előfutár ez a szám is.

Jefe

Fdel - Audiofdelity

Fdelről csak most tudtam meg, hogy ausztrál. Hogy-hogynem. Nálam ő Rephrase, The Torpedo Boyz, The Fort Knox Five szinten áll. És zenében se jellemző túl nagy elmozdulás az előbbi öreg sulis funk-breakerektől.

Az elsők között volt, akiket hallottam és tudatosan kerestem a mixek tracklistjében. Akkor persze még csak egy-két zenéjét hallottam, ami különböző Afrozsiráf- és Töréspont rádiós mixekbe belekeveredett.

Aztán az évek során mindegy is lett, hogy tudatosan keresem-e, vagy sem: sajnos a 2006-os Audiofidelity az egyetlen nagyobb megjelenés Fdeltől. Az viszont igazi gyöngyszem elejétől a végéig. Az elmúlt 7 évből alig van pár újdonság fent SoundCloud oldalán. Facebookon legalább azt látni, hogy fel-fellép pár helyen, szóval lehet, hogy a live actekre tartogatja minden erejét.

Ez két dolgot eredményezhet: egyrészt olcsón lehetne elhívni Budapestre (már ha egyáltalán Európa felé veszi az irányt), másrészt talán a nagy távolság miatt sose fog eljönni, valamint az embereket nehéz lenne egy 2006-os anyaggal elcsábítani valahova; a keménymag önmagában pedig meg nem hiszem, hogy telerakna egy egész tánctermet.

Addig, amíg álmodozom, hogy talán lesz lehetőség élőben is meghallgatni ezeket a samplereket és szkreccseket, itt van néhány ajánló - és ezzel kisebb változtatást is fogok eszközölni a további zenei linkekben. Azért, hogy ne kelljen annyit kattintani, ezentúl ha csak tehetem SoundCloud szetteket kaptok tőlem. Ebben egymás után vannak rendezve a számok, elég egy klikk az orsós magnóra és megy már megy is a szalag.

Fdel @ hangolo

Tracks from Audiofdelity [2006]

• Get Up On Ya Feet - indítónak jó is lesz: Funk-delirium = Fdel.
• Ladies & Gentleman - akik valamennyire belemerültek a funk-breakbe, azoknak ez a szám biztosan AHÁ-élményt fog okozni.
• The Crew - "mindenki" nagy kedvencéhez, Alan Hawkshaw Beat Me 'Til I'm Blue eredetijét használta Fdel. Hawkshaw úr és kollégái elég sok albumot termeltek ki (30 év alatt 51 LP elég jól hangzik???), már ami a BBC tévés produkcióinak zenei aláfestését jelenti. Igazi beat, jól fekszik Fdel keze alá.
• Bring It On - ez a szám valami hihetetlen okos, olyan, mintha Gramatik elődfutára lenne.

Van, ami csak YouTube-on van fent:

• Let The Beat Kick - nem hinném, hogy aki ismer engem, vagy engedte már, hogy ajánljak/berakhassak zenét, annak ez idegenül hangzana.

És itt pár frissebb termés: egy Featurecast-:




és egy Linda Lyndell átdolgozás (ami olyan, mintha Lack of Afro elment volna Jamaikába egy pár dzsóért):



Azt látni, hogy kicsit lassabb, nyugodtabb, úgy is mondhatnánk, szofisztikáltabb irányba mozdult el Fdel. Az mindenesetre üdítő, hogy ez az irány (is) minőségi hanganyag felé mutat.

Jefe

Breakspoll 2013

Minden év elején jön a Breakspoll, ami a break(-beat) műfaj legnevesebb díjátadója. A break pedig az műnem, az a tenger, amiből én leginkább szoktam halászni: break-beat, ghetto-funk, electronic hip-hop usw. Február végén egy nyitott szavazás keretén belül kihirdették a jelölteket. Itt láthatjátok őket:

http://www.breakspoll.com/blog/breakspoll-2013-nominations/

A díjátadó március 2-án lesz - szokás szerint hatalmas bulival körítve.

Bevallom, elsőre rossz szájízzel olvastam a listát. Kik szerepelnek rajta? A.Skillz, Krafty Kuts, Featurecast, Lady Waks, Ludmilla, Annie Nightingale, Dub Pistols, Freestylers... szóval a nagy öregeket senki nem váltja le? Valahogy zavart, hogy új embereket nem látok csak a feltörekvő jelölésben. Vagy úgy tűnik, hogy ismerem az összes profi break előadót?

Olyan volt ez az érzés, mint Szirmai Gergő Hollywwoodi Hírügynökségében az Oscar-díj, vagy más néven az Arany Kecske: értelmét vesztett, belterjes jópofizás és egymás megtapsolása. Lehet, hogy a Breakspoll is valami Arany Juke-Box kategóriává válik?

Aztán hagytam leülepedni ezeket a gondolatokat - megfogadtam a mai kínai szerencse-süti üzenetét: "A megfontoltság jelen pillanatban az erősséged."

És ez jutott eszembe: miért baj az, ha valaki azt csinálja, amit. Mi lenne, ha nem sznobként, felülről nézném ezeket a történéseket? Miért nekem kell számon kérni egy produceren, hogy mindig ugyanazt játssza? Talán azért csinálja, mert:

• ebben érzi jól magát,
• egy csomó ember szintén jól érzi magát, ha hallgatja.

A zenehallgatásban pont az a jó, hogy válthatsz: ha már nem tetszik, vagy fásultnak érzel egy előadót/zenét, akkor szétnézel másfelé. A zenész nem azért van, hogy valaki állandó ízlés-változását kiszolgálja. Hanem azért, hogy a szerző önmagát kifejezze: és ha ezzel hallgatóságot talál magának, akkor révbe ért. Ennyi.

Legjobb példa erre a Dub Pistols volt. Őket is jelölték a legjobb break album kategóriában. Belehallgattam az új albumba. Elsőre: ajjaj, hát ez olyan, mint a 2008-as Rum & Coke! Aztán nekimentem még egyszer. A szokásos dub és drum & bass alapok keveredtek, a vokálban meg ott volt a megszokott Rodney P és MC Darrison. De aztán rájöttem, hogy ez a zene is kell, és ha az áprilisi koncertre gondolok, ami a Parkban volt: nos, nem voltunk túl sokan, de a srácokon látszott, hogy élvezik. Minden akadályozó tényező és az alig pár százas "tömeg" ellenére iszonyat hangulatot csináltak. Akkor még nem ismertem az Alive-ot, de a mostani hallgatások alatt komoly flash backjeim voltak, hogy mekkora tombolás is kerekedett a konténer-koncert alatt.

• Dub Pistols - Alive (feat Red Star Lion)
• Dub Pistols - Mucky Weekend (feat Rodney P)

Nagy pozitívum, hogy számos magyar érdekeltség is van a jelöltek között. szóval breakben elég jól állunk - na nem mintha glitch-hopból, vagy dnb-ből másképpen lenne. Szóval Beatman és Ludmilla, valamint a Ninja Breakz 2012-ben is aktív volt - vagy a masszív rajongótábor volt aktív, ki-ki döntse el maga.

A Hangoló mindig pártolja a FD-számokat, szóval itt vannak azok, akik holnap a legjobb ingyenes zene kategóriában indulnak. Semmi extra, jóféle habos break (definiton by Bali - thx.).

Ha tetszik, tessék leszedni őket

• Public Enemy - Harder Than You Think (Featurecast remix)
• Fatboy Slim - Love Island (Niko & Lyall remix)
• Prodigy - Smack My Bitch up (Noisia remix - REL1 Funk and Filth Re-filth)
• Foreigner - Cold as Ice (A.Skillz & Nick Thayer remix)

Jefe