NYE vol. 4.

Itt van egy idei utolsó csemegézés:
Jóféle instrumentek brit, francia és usabeli veteránoktól:
01. Alan Shanksaw - Beat Me Till I'm Blue
02. Jean-Jacques Perrey - E.V.A.
03. Beastie Boys - Off the Grid

És ha már beindult a buli:
04. Lack Of Afro - P.A.R.T.Y. (Feat. Wax & Herbal T)
05. Azealia Banks - 212 (Feat. Lazy Jay)

Boldog új évet mindenkinek!

Jefe

NYE vol 3.

Funkify your life - as usual!

01. Mo' Horizons - Southern Fried Funky Lovesong

02. The Beatles - The Word (Captain Remix)(Stickybuds VIP)

03. CMC Silenta - Justa little more

04. IC Colors (QDUPFoundation Remix)

05. The Breakbeat Junkie -  Sound Of A Champion

06. Sonny J - Strange Things

07. Parris &Vanucci - Georgia Moan 

Jefe

Hangolo NYE vol. 2.

Íme a következő adag a hangolo zenegépébe. Szerencsére ez a műfaj (mármint a zenegépen való eszetlen dj-zés) megengedi, hogy régebbi, ne adj' Isten populárisabb, sőt kommersz (de legalább jó) zenéket is bepakoljunk. Így aztán a tegnapi funky-house témákat kissé megtörve(na azért persze nem teljesen) következzenek a következő számok.



hangolo NYE vol. 2.


Deee-Lite - Groove is in the heart
B52s - Love shack
Phats & Small - Tonite
Peaches - downtown (Simian Mobile Disco rmx)
Kraak & Smaak - Dynamite

Szilveszteri zenedoboz

Az előző bejegyzés kapcsán jött az ötlet, hogy ezen a héten lesznek bejegyzések (remélhetőleg minden nap), amelyekben mindenféle bulizenéket gyűjtök/gyűjtünk össze egy jó kis szilveszteri bulihoz. Egyben legyen ez egy felhívás, bármelyikőtöknek eszébe jut valami jó a feldobott zenék kapcsán, az küldje el megjegyzésben, e-mailen, facebookon, hogy a hét végére tele legyen a hangolos jukebox, és mindenki kedvére pörgethesse a muzsikákat  mondjuk egy őrült házibulin.
Íme az első adag.




hangolo NYE vol 1.


Török Ádám és a Mini - Fekete Gép
Gino Soccio - Dancer
Adeva - In and out of my life
M-People - Renaissance (John Digweed remix)

XX

A következőkben bemutatnék nektek néhány gyöngyszemet a méltán híres XX "mondakörből". Természetesen az előző kifejezés nem állja meg a helyét, hacsak nem abban az értelemben, hogy ezzel a misztikus névvel nem csak egy előadó illeti magát, ráadásul van közük egymáshoz, nem is kicsit.

Funky dubstep

Funky-break/headz dubstep. Ráadásul az alapanyagot régi ikonikus dalok adják.

Elsőre érdekes, másodjára pedig elég fasza. :) Olyan ez, mint a sárgarépás gyümölcslé. A répa egészséges, jó, és nem befolyásolja különösebben a gyümölcsök jellegzetes ízét, szóval lehet vele hígítani. Csak egy kérdés maradt: akkor itt melyik a répa és melyik a gyümölcs?

Persze pure hangzás itt sincs (kell?), szóval egy folyamathangzást mutatok a headz felől a dubstep felé:

Hallga'!

01. The Doors - Paace Frog (The Captain remix)

02. The Commmitments - Mustang Sally (Bezwun remix)

03. Status Quo - Army Now (Funkanomics remix)

Jefe

A mai zenei ajánló Nestontól jön, ami a Rádiócafé és az EstFm internetes folytatása. Három ember viszi a vállán a projektet: Nesta, Gensi és Bíró Attila. Az attitűd dicséretes, és ismerős.
2 szám, 20 perc, pure disco:
1. Roisin Murphy új trekkje a Simulation. Jóféle, bár nekem túl sok a magas benne.
2. Electronic ‘Getting Away With It’ (Greg Wilson edit) - New Order, Pet Shop Boys.


"A Neston zenei világa nem korlátozódik egyetlen zenei stílusra vagy korszakra. A be-boptól a hip-hopon és a rockon át a világzene legszínvonalasabb műveiig számtalan igényes felvétellel találkozhatnak a hallgatók a legújabb modern, netalapú platformon."
A Neston hozta el a hajóra a Kraak & Smaak live actet is szeptemberben, szóval hajrá srácok! Jó ez így. "Sosem vagy már egyedül."

Linkek:
Tessék Facebookon lájkolni:
http://www.facebook.com/nestonmusic
És online hallgatni:
http://www.neston.hu/stream2.php

Jefe

Northern Soul

Northern Soul

A Nortern Soul a hatvanas évek közepétől, végétől jelent meg a Királyságban. Alapvetően az afroamerikai soulból és a motown hangulatából építkezik. Frank Popp Ensemble, vagy Smoove & Turrell nagyokat merítenek ezekből a dallamokból.

Nemrég készült el egy dokumentumfilm a témában. A Northern Soul film itthon majd vmikor 2012-ben jelenik meg (a téma mozis forgalmazáshoz sztem túl szubkulturális). Angliában viszont elvileg már november végétől – na, mégiscsak róluk, nekik szól. A plakáthoz katt ide!

Martyn - Ghost People

Már egy ideje szerettem volna írni ezzel  a lemezzel kapcsolatban. Tulajdonképpen a megjelenését akartam elújságolni nektek úgy két hónapja, de így már nem aktuális, viszont azóta volt alkalmam meghallgatni párszor (sokszor). Az előző Martyn album  nagy kedvencem, így ettől is sokat vártam, és szerencsére nem kellett csalódnom, sőt. Nagyon jó számok, friss elektronika a javából. Négy negyed és tört ütemek, mély basszusok, sejtelmes háttérhangok, izgalmas zajok váltakozása, hullámzása, amely magával ragad. ( Most persze nagyon leegyszerűsítettem, de nem szeretnék ennél költőibb megfogalmazásokba bonyolódni.) Mutatom:

Masks
Distortions
Twice As
We Are In The Future

tom

Tom Waits

Vannak zeneszerzők, vagy inkább balladaírók, akiknek a vérében van valami, amit képesek dal formájában lecsapolni és aztán évtizedek alatt folyamatosan csepegtetnek nekünk egy kis elixírt. Csak hogy érezzük, milyen is lehet az ő bőrükben. Csak hogy tudjuk, minden rendben zajlik az illetővel, nincs miért izgulni. Ahogyan Tom Waits 2011-es Bad As Me albumánál sem. Mesél nekünk, mindegy, hogy punkosabb, vagy rockabilly, esetleg egy nyugodtabb dallam jön ki azokból  hangszerekből és torokból. A zenétől dülöngélünk, olyan, mintha egy rozoga lovaskocsin utaznánk egy földúton. A talaj egyenetlen, a lovak bár be vannak fogva, de fáradtnak látszanak. Kipróbált, idős, de erős lovak és ahogyan a fülünkben csengő Waits-dalok, ők is magabiztosan haladnak előre. Ha pedig a lovakon múlik, meddig zenél nekünk Tom, akkor remélem ez az utazás abban a szürreális univerzumban van, amelyet Waits teremtett és sose lesz vége.

Ha nem keresem a kiutat, akkor ugye nem is találom meg?

Transglobal Underground

Akkor legyen a Transglobal Undeground és a 2011-es The Stone Turntable albuma a következő. Jó nagy a diszkográfia, én az 1998-as Rejoice Rejoice albumtól ismerem őket.

Ha van hangszer, amit bármikor, bárhogyan elviselek (és nem a szájharmonika a blues-ban), akkor az a szitár. Az egész Shankar-család (Ravi, Ananda, Anoushka és még ki tudja hány generáció lesz), a Velvet Undergound, vagy Sir Shree is odateszi, de számomra egyik sem olyan, mint a TGU házi szitárosa. Ebben pedig nem kis szerepe van a 2006-os szegedi koncertjüknek.

01. Fire Maiden - Az eddigi kedvenc; a mostani anyagban a tisztán instrumentális számok nagyon erősre sikeredtek, néha a szitár olyan ritmust játszik, mint egy levegőért kapkodó ember. Tetszik.
02. Further People - Az effekt egy kicsit butának tűnt, de így legalább más, mint a Fire Maiden
03. Deolali Junglee - Ikszelős pandzsáb ritmusok, világzene punk, csak tudnám miről énekelnek
04. Granular Goat - Kitekintés és jóféle átkötő zene. Ha valamerre el kell fordulni, akkor már inkább ezt a vonalat erősítsék a srácok a jövőben, mint a rosszul elsült MüPás Balkánkodást, vagy Busa Pista-féle Moonshoutot.

Jefe

Kottarashky

Először is tartozom egy nagy-nagy bocsánatkéréssel. Előző hónapban negatív csúcsot döntöttünk a bejegyzéseket illetően, összesen nyolc darabot sikerült kihozni (ráadásul én ebből csupán kettőt), ami egyszerűen tűrhetetlen. Szóval elnézést kérek, hogy így elhanyagoltalak benneteket, kedves olvasók, hallgatók.

November közepén volt szerencsém végighallgatni egy Transglobal Underground előadást a MüPa-ban, és hát mit ne mondjak, szánalmas volt. Mi itt a hangolón nem nagyon szoktunk fikázni, de ezt most sajnos nem lehetett kihagyni, mert ráadásul egyből eszembe jutott egy ellenpélda, amit most meg is mutatok.