Keresés ebben a blogban

2013. szeptember 15., vasárnap

Suff Daddy - The Gin Diaries

http://beatbungalow.files.wordpress.com
Suff Daddy legjobb tudomáson szerint Berlinben gyártotta a hip-hop beateket, aztán nemrég átköltözött Ausztráliába, hogy ott a hasonlóan robosztus, de inkább az elektronikában munkálkodó Ta-Kuval összehozzanak egy megosztott EP-t (testvériesen elosztva az anyagot: egyik fele Suff Daddy, másik fele Ta-Ku). Az idei kiadású Bricks & Mortar is a kötelező darab (“a must to listen” –ahogy az angolok mondanák), de én most elsősorban Suff Daddy önálló anyagáról, a 2010-es The Gin Diariesről írok.
Suff Daddyt én egy Think! Magazinból ismertem meg, ami egy nagyalapú, ingyenes, fekete-fehér nyomtatásban megjelent újság (volt). Ha jól emlékszem, akkor megosztva angol-magyar nyelvű részei voltak, többé-kevésbé ugyanazon cikkek jelentek meg két nyelven – de az átfedés nem 100%-os volt, ez adta a különlegességét. (Már ha a nagy formátum és a napilapok papírlapjai nem lennének rendhagyóak egy havonta megjelenő, ingyenes kulturális laptól.)

Ez az újságot a Mai Manó Házban markoltam fel és a benne lévő zenei szekcióban ajánlották Suff Daddy The Gin Diaries albumát. – ennek már 3 éve. 13 szám, tele samplerrel és fantáziával, átlagosan kétperces etapokkal. Akkor nem maradt meg bennem ez a dolog, de az utóbbi időben intenzíven kerestem a hiphop beateket gyártó arcokat, és ezért visszakerestem Suff Daddyre – és most már dicséretesre vizsgázott.
Az album amolyan lassú víz partot most alapon épül be az ember agyába. Suff Daddy egyszerűnek tűnő – illetve inkább könnyen felidézhető – dallamokkal operál. Ahol kell, van vokál, bár elsősorban nem erre épít. Talán a stúdióvá változott nappaliban egyszerűbb is egyedül forrasztani a különböző dobmintákat, mint konkrét helyet bérelni, közösen megírni és rögzíteni a kívánt szövegeket. Ennek tekintetében még inkább méltányolható, hogy pár számban azért mégsem samplerezett vokál van. De nézzük a Gin naplót, mert csupa részegítő zenei felesekből áll.



KEdvencek:
  • 4 My Holiks – Megtévesztő ez a kezdés, mert ennyire súlyos hangulata azért nincs az albumnak.
  • Hospital – a kórházi pulzoximéter kis pittyegő hangjának beépítését még a Vodafone – kampányos Yonderboi is megirigyelné.
  • Konnopke – széjjelszabdalt korai 20. Századi vokál, rapdobok és The Meterst idéző gitár maradandó elegye.
  • Worst Case Scenario – a Gramatik-féle eletronikus hiphop hatásait érezni.
  • Feelin Fly (feat. Mariama) – ez meg már Bonobo és Andreya Triana vonala.
  • Özdemir – hányszor írtam már ezt le, de most ő az aktuális “tökéletes album-outro”.
  • Oh Bebe – ALARM!! - A német rapvokált egyszerűen nem lehet megunni.

Az idei Bricks & Mortart majd legközelebb összesítem, mert akkor már Ta-Kunak is több helyet szánnék. Egyelőre hallgassátok csak Suff Daddyt önmagában.


Jefe

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése