Major Lazer

Ha már a tegnapi bejegyzés kapcsán szóba jött a Major Lazer, akkor most szóljon ez a bejegyzés róluk. A név ugyanis két úriembert, "név" szerint Diplo-t és Switch-t takarja. Azt hiszem legelőször talán úgy két éve kedves szerkesztő társam mutatta a zenét, jót röhögtünk rajta, hogy milyen elborult egy muzsika ez, de azért az első albumukat meghallgatva végül azért bólogattunk, hogy nem rossz ez. Aztán kis idő múlva találtam rá a Major Lazer-féle La Roux átiratokra, amik szerintem iszonyatosan jók, de közben lehetett őket hallani Pete Tongnál az Essential mixben, és mit ad Isten, mikor meg bekapcsolom az MTV-t, Beyoncé ott rázza magát a Pon de Floor alapjaira. Szóval azért elborultság ide vagy oda, csak felszívta a popkultúra szivacsa még ezt is, no persze nem véletlenül. Íme

01. Pon de Floor

02. Sound of Syren

03. Mary Jane

04.  Hold the line

05.  Bullet Proof

06. Hold Yuh

07. Colourless Artibella

tom

Buraka Som Sistema

Úgy egy hónapja akadtam rá a címben említett együttesre, akiknek zenéje számomra meglehetősen üdítően hatott, ugyanis az általuk játszott muzsika két alappillére az afrikai  eredetű  kuduro valamint a nálunk Európában éppen aktuális elektronikus zenei irányzatok, de igencsak érezni rajta a dél - amerikai baile funk hatását is. Bekategorizálni nem nagyon tudom, talán a Major Lazer juthat eszünkbe róla, de annál szerintem ha lehet, még pár fokkal izgalmasabb. Igazi őrülten bulizós partizene meglehetősen fülledt ritmusokkal, szóval így a nagy kánikulában ideális hallgatnivaló.

Néhány szám a teljesség igénye nélkül, nem teljesen véletlenszerűen:

Komba (2011)

1. Hangover (BaBaBa) - kötelező darab

2. Eskeleto

3. Tira o pé

4. (We stay) Up all night

5. Komba

Black Diamond (2008)

1. Kalemba

2. Sound of Kuduro

3. Tiroza

Akinek pedig ennyi nem lenne elég, illetve egy igazán jó mixet szeretne hallani ilyen és ezekhez hasonló zenékből, annak ajánlom a banda fabriclive mixét, ami egészen pontosan a 49. a sorban. 

tom

Kymberley Kennedy

Kymberley Kennedyt az egyik legfrissebb hangként tartják számon. Nézzük, mi hallunk az ingyenesen letölthető mixtapejéből.

Itt elérhető az egész Kymberley Kennedy - Kym Possible Mixtape

A lány igazi tehetség, ez már az elején kiderül. Sokan hasonlítják Michael Jacksonhoz és Christina Aguilerához. Aztán ki tudja - talán most is egy popikon születik.

És bár én kevésbé utazom a popzenében, de ennek a magával ragadó hangnak most engedek. Dinamikus, sokat hajlít, fiatal, mégis edzett, nem fél kiengedni azokat a hangokat, még ha nekem túl sokat hajlítgat is - de legyen ez a popból/RnB gyermekbetegsége.

Az Intro hatásos, a dob és a trombitahang a The Herbalisers-t juttatja eszembe. Az All I wanted kitart a The Ting Tings-féle popzene mellett, ehhez tolta oda a törtütemes arcát LadyBird. A Jay-Z-vel felvett Cry Babyről egy kisebb glitch és több 80-as évekbeli pop jut eszembe - még a hallgatható tartományban van. :)

A Hit and Runban hosszan elnyújtott ütemek eltörlik a korábbi vidám és cserfes hangulatot, de Kym hangja bármennyire is próbál fennkölt lenni, mégis gyermeki marad. - nekem pedig tetszik ez a fajta játékosság, feszültség az ének és a szimfonikus zenekart megidéző instrument között.

Na, a Doghouse az, amiben ott van minden internetes csináld magad, sufni tuning és szobastúdió hangulat.

A Green Apples vs Glory Box az Intro utáni kedvencem, viszont  Four Leaf Cloverre ne pazaroljátok az időt  - tényleg ne.

Egy jó popzenei (!) albumból mára nem hiányzohat legalább egy dubstep-szerzemény sem. Ha máshogy nem, akkor legalább remix-formában. Az In This Skin Skullee remixe olyan amilyen, kár volna skrillexi, vagy cutline-os mélységeket keresni.

A mixtape végére egy Pink Floyd szám jutott - le a kalappal! Már azt hittem, hiába jutok a mixtape végére, mert a korai kezdés g*cijó volt. Megéri összehasonlítani az eredetivel.

Summázva, van ez a 4, ami vissza-visszaköszönhet még a lejátszó listában:

01. Intro
02. All I Wanted (LadyBird remix)
03. Green Apples vs Glory Box
04. Great Gig In The Sky


Jefe

Rusko - Songs

Rusko már szerepelt egyszer, akkor a Cypress Hillel közösen készített dal folytán. Caspával sokat tolták együtt, aztán 2010 környékén inkább a szóló megjelenések mellett döntöttek.

Rusko idén kiadta második albumát Songs címmel. Őszintén szólva erről a budin ülve értesültem, jobb híján egy Flyerzet lapozgatva. Csodálkoztam, hogy kerül be Rusko ebbe - a V. László birodalmáról szóló - ingyenes újságba. Vagy lehet, hogy csak én nem ismertem eléggé Ruskót?

Na nem gond, voltam olyan naiv, hogy inkább arra gondoltam, a Hajógyári sziget törzsközönsége, a mainstreamben mozgó közeg is nyit mások felé. Mondom, naiv voltam.

A Flyerzben istenítették, nekem ez nem fog menni. Van pár jó szám kb. ennyi. Mondjuk négy darab, a többi meg számomra "BIG NO-NO"'. Azok a fajta számok és motívumok, melyek lapossá teszik az albumot. Azok a zenék, amelyek, ha egy buliban szólnak, én inkább kikísérem a többieket cigizni, vagy elmegyek a pulthoz még egy sörért.

Az album a roots/reggae vonalon mozog: sok dub, még több root/ragga ugyancsak magas szinten tartott dubstep-alapokkal - akinek viszont ez bejön, az nem fog csalódni

01. Be Free - az abszolút kedvenc. Mintha a Freestylers ráncfelvarráson esett volna át. G*cijó!

02. Somebody to love - a sláger, erős nyitás az albumon, kár a folytatásért.

03. Skanker - a grime felé hajlik, talán azért is tetszik.

04. Roll Da Beats (Old School Edition) - kordában tartott feszes dnb-ritmusok és lassú, de meghatározó dubstep ütemek.

Őszintén szólva nekem elég lett volna egy EP ebből az albumból ezzel a négy számmal és istenítve várnám a nagylemezt. :)

Jefe

Amongst Giants

Az Amongst Giants Matthias Hacksteinert rejti. A klipet láttam a vimeón. Fasza lett. Klikk itt oldalt a képre és meg lehet nézni.

Ha tetszett a szám, akkor pedig itt az egész albumajánló.

Az elejétől a végéig meg lehet hallgatni, az egész album is potom pénz, ha valaki a lejátszóra is fel akarja rakni 6 €-ért megteheti.

Az albumhoz erre tessék:

Amongst Giants - Amongst Giants [2010]

Benji Boko

Letöltöttem egy háromórás "félkemény elszállós deep house" mixet a minap és azon tűnődtem, hogy egyszer sem lesz időm érdemlegesen végighallgatni az elejétől a végéig. Sajnos mostanság már a szórakozóhelyeken is ez van. Az emberek bejönnek, kimennek, de magán a DJ-n kívül kevés az olyan ember, aki végig ott is maradna és érezné az ívét ezeknek a mixeknek, DJ-szetteknek.

Ezért most a beetetést kis adaggal kezdem.

Benji Bokóról először pár hónapja hallottam, akkor két remixet. Nem volt rossz, sőt. Aztán nem kerestem rá jobban, míg a Bonafide magazine honlapján visszaköszönt a mixeknél a neve. Gondoltam, ismerős ez a név, mint egyszeri úttörőnek Ságvári Endre, szóval csak rányomok már egy playt/letöltést.

Nem kerestem most semmi extrát, de azt találtam: valami überfasza félórás mix. Nem hosszú, pont kifut egy utazásra/bicikliútra. Ütemes funk, klasszikus groove-ok újrahasználása és végre megvan az első ember, akinek a szettjében Fat Freddy's Dropot hallhattam. Zsír! Első perctől az utolsó másodpercig jóság - na jó, van egy pár perces latin betét, ami annyira azért nem jön be, de hát az vesse rá az első követ, aki...

Ha jól megnézitek a remix-historyt, akkor azért kiderül, hogy Mr. Boko csupa olyan számot remixelt, amik már többségében voltak a blogon, szóval csalódás kizárva!

Úgy ajánlom most a remixeket és szettet, ahogy én is találkoztam Benji Bokóval:

01. Chiddy Chang - Ray Charles

02. Rizzle Kicks - Mama Do The Hump

03. Benji Boko - Bonafide Beats #21

És kiragadva pár további remix:

04. Beardyman ft. Foregin Beggars - Oh!

05. Roots Manuva - Fitness

06. DJ Shadow ft. Little Dragon - Scale It Back

Akinek tényleg bejött Benji, az csemegézzen tovább a Soundcloud oldalán.

Jefe

The Raid Redemption OST

UPDATE -- A bejegyzés tartalma a zenei kiadó jogaiba ütközött, holott én csak linket adtam hozzá, tehát a tartalom feltöltője nem én vagyok. A lényeg, hogy kivettem a linkeket. Ha érdekel a zene, keress rá YouTube-on.

Nem gondoltam volna, hogy valaha is leírom a blogban a Linkin Park, a System of a Dawn, vagy hasonló zenekar nevét, de most úgy látszik változtatnom kell az elsőnek említett zenekar megítélésén. Legalábbis ami az az egyik alapító tagot illeti.

Megnéztem a Rajtaütés (The Raid Redemption) című indonéz akciófilmet. Emil írta Facebookon, hogy neki a verekedős jelentek nem jöttek be. Ami nekem viszont igen, az az, hogy ez egy egyhelyszínes a film. Kiterjesztett akció/kamaradráma, amiben egy toronyházat próbálnak megtisztítani a kommandósok. A Horda jutott eszembe, ami szintén csak egy épületben játszódik, de abból nem lett más, mint egy elbaltázott zombi/fertőzéses film.

Na, a lényeg, hogy vmiért megy Indonéziában ez a Linkin Parkos vonal még mindig. Vagy úgy gondolják, hogy jól áll az akciófilmekhez, mert a Linkin Park egyik alapító tagját, Mike Shinodát kérték fel, hogy szerezzen egy egész albumnyi zenét a filmhez. Úgy tűnik megy ehhez a filmműfajhoz, és bár nem kedvelem a Linkin Parkot, vagy bármilyen hasonló mutációját, de a jelenetek alatti zene elég korrektre sikeredett.

Mike Shinoda és Joseph Trapanese közös szerzeményei csupa instrument darabokból áll, dobtémákkal a középpontban. Mike Shinoda jópár akciófilmhez szerzett ha nem is egész albumot, de pár trekket. Transformers, S.W.A.T., Helyszínelők, Miami Vice. Szóval érti is ezt a vonalat és szereti is csinálni. Csak ne énekeljen! :P

Itt van négy szám, ami akár ajánló is lehet a filmhez - bár a filmnézés közben úgysem tűnik fel annyira a sok vér, töltény és ököl között.

A számcímek akár trélerek is lehetnek a filmbeli jelenetekhez. :)

01. Prayers

02. We Have Company

03. Dead Already

04. Machete Standoff

05. Drub Lab

Jefe