Fdel - Audiofdelity

Fdelről csak most tudtam meg, hogy ausztrál. Hogy-hogynem. Nálam ő Rephrase, The Torpedo Boyz, The Fort Knox Five szinten áll. És zenében se jellemző túl nagy elmozdulás az előbbi öreg sulis funk-breakerektől.

Az elsők között volt, akiket hallottam és tudatosan kerestem a mixek tracklistjében. Akkor persze még csak egy-két zenéjét hallottam, ami különböző Afrozsiráf- és Töréspont rádiós mixekbe belekeveredett.

Aztán az évek során mindegy is lett, hogy tudatosan keresem-e, vagy sem: sajnos a 2006-os Audiofidelity az egyetlen nagyobb megjelenés Fdeltől. Az viszont igazi gyöngyszem elejétől a végéig. Az elmúlt 7 évből alig van pár újdonság fent SoundCloud oldalán. Facebookon legalább azt látni, hogy fel-fellép pár helyen, szóval lehet, hogy a live actekre tartogatja minden erejét.

Ez két dolgot eredményezhet: egyrészt olcsón lehetne elhívni Budapestre (már ha egyáltalán Európa felé veszi az irányt), másrészt talán a nagy távolság miatt sose fog eljönni, valamint az embereket nehéz lenne egy 2006-os anyaggal elcsábítani valahova; a keménymag önmagában pedig meg nem hiszem, hogy telerakna egy egész tánctermet.

Addig, amíg álmodozom, hogy talán lesz lehetőség élőben is meghallgatni ezeket a samplereket és szkreccseket, itt van néhány ajánló - és ezzel kisebb változtatást is fogok eszközölni a további zenei linkekben. Azért, hogy ne kelljen annyit kattintani, ezentúl ha csak tehetem SoundCloud szetteket kaptok tőlem. Ebben egymás után vannak rendezve a számok, elég egy klikk az orsós magnóra és megy már megy is a szalag.

Fdel @ hangolo

Tracks from Audiofdelity [2006]

• Get Up On Ya Feet - indítónak jó is lesz: Funk-delirium = Fdel.
• Ladies & Gentleman - akik valamennyire belemerültek a funk-breakbe, azoknak ez a szám biztosan AHÁ-élményt fog okozni.
• The Crew - "mindenki" nagy kedvencéhez, Alan Hawkshaw Beat Me 'Til I'm Blue eredetijét használta Fdel. Hawkshaw úr és kollégái elég sok albumot termeltek ki (30 év alatt 51 LP elég jól hangzik???), már ami a BBC tévés produkcióinak zenei aláfestését jelenti. Igazi beat, jól fekszik Fdel keze alá.
• Bring It On - ez a szám valami hihetetlen okos, olyan, mintha Gramatik elődfutára lenne.

Van, ami csak YouTube-on van fent:

• Let The Beat Kick - nem hinném, hogy aki ismer engem, vagy engedte már, hogy ajánljak/berakhassak zenét, annak ez idegenül hangzana.

És itt pár frissebb termés: egy Featurecast-:




és egy Linda Lyndell átdolgozás (ami olyan, mintha Lack of Afro elment volna Jamaikába egy pár dzsóért):



Azt látni, hogy kicsit lassabb, nyugodtabb, úgy is mondhatnánk, szofisztikáltabb irányba mozdult el Fdel. Az mindenesetre üdítő, hogy ez az irány (is) minőségi hanganyag felé mutat.

Jefe

Breakspoll 2013

Minden év elején jön a Breakspoll, ami a break(-beat) műfaj legnevesebb díjátadója. A break pedig az műnem, az a tenger, amiből én leginkább szoktam halászni: break-beat, ghetto-funk, electronic hip-hop usw. Február végén egy nyitott szavazás keretén belül kihirdették a jelölteket. Itt láthatjátok őket:

http://www.breakspoll.com/blog/breakspoll-2013-nominations/

A díjátadó március 2-án lesz - szokás szerint hatalmas bulival körítve.

Bevallom, elsőre rossz szájízzel olvastam a listát. Kik szerepelnek rajta? A.Skillz, Krafty Kuts, Featurecast, Lady Waks, Ludmilla, Annie Nightingale, Dub Pistols, Freestylers... szóval a nagy öregeket senki nem váltja le? Valahogy zavart, hogy új embereket nem látok csak a feltörekvő jelölésben. Vagy úgy tűnik, hogy ismerem az összes profi break előadót?

Olyan volt ez az érzés, mint Szirmai Gergő Hollywwoodi Hírügynökségében az Oscar-díj, vagy más néven az Arany Kecske: értelmét vesztett, belterjes jópofizás és egymás megtapsolása. Lehet, hogy a Breakspoll is valami Arany Juke-Box kategóriává válik?

Aztán hagytam leülepedni ezeket a gondolatokat - megfogadtam a mai kínai szerencse-süti üzenetét: "A megfontoltság jelen pillanatban az erősséged."

És ez jutott eszembe: miért baj az, ha valaki azt csinálja, amit. Mi lenne, ha nem sznobként, felülről nézném ezeket a történéseket? Miért nekem kell számon kérni egy produceren, hogy mindig ugyanazt játssza? Talán azért csinálja, mert:

• ebben érzi jól magát,
• egy csomó ember szintén jól érzi magát, ha hallgatja.

A zenehallgatásban pont az a jó, hogy válthatsz: ha már nem tetszik, vagy fásultnak érzel egy előadót/zenét, akkor szétnézel másfelé. A zenész nem azért van, hogy valaki állandó ízlés-változását kiszolgálja. Hanem azért, hogy a szerző önmagát kifejezze: és ha ezzel hallgatóságot talál magának, akkor révbe ért. Ennyi.

Legjobb példa erre a Dub Pistols volt. Őket is jelölték a legjobb break album kategóriában. Belehallgattam az új albumba. Elsőre: ajjaj, hát ez olyan, mint a 2008-as Rum & Coke! Aztán nekimentem még egyszer. A szokásos dub és drum & bass alapok keveredtek, a vokálban meg ott volt a megszokott Rodney P és MC Darrison. De aztán rájöttem, hogy ez a zene is kell, és ha az áprilisi koncertre gondolok, ami a Parkban volt: nos, nem voltunk túl sokan, de a srácokon látszott, hogy élvezik. Minden akadályozó tényező és az alig pár százas "tömeg" ellenére iszonyat hangulatot csináltak. Akkor még nem ismertem az Alive-ot, de a mostani hallgatások alatt komoly flash backjeim voltak, hogy mekkora tombolás is kerekedett a konténer-koncert alatt.

• Dub Pistols - Alive (feat Red Star Lion)
• Dub Pistols - Mucky Weekend (feat Rodney P)

Nagy pozitívum, hogy számos magyar érdekeltség is van a jelöltek között. szóval breakben elég jól állunk - na nem mintha glitch-hopból, vagy dnb-ből másképpen lenne. Szóval Beatman és Ludmilla, valamint a Ninja Breakz 2012-ben is aktív volt - vagy a masszív rajongótábor volt aktív, ki-ki döntse el maga.

A Hangoló mindig pártolja a FD-számokat, szóval itt vannak azok, akik holnap a legjobb ingyenes zene kategóriában indulnak. Semmi extra, jóféle habos break (definiton by Bali - thx.).

Ha tetszik, tessék leszedni őket

• Public Enemy - Harder Than You Think (Featurecast remix)
• Fatboy Slim - Love Island (Niko & Lyall remix)
• Prodigy - Smack My Bitch up (Noisia remix - REL1 Funk and Filth Re-filth)
• Foreigner - Cold as Ice (A.Skillz & Nick Thayer remix)

Jefe

The Grooveman Spot Trio - Too Awakening EP

Grooveman Spot japán. Benskifater válogatott tőle számo(ka)t a legutóbbi Art & Copyn a Közhelyben.

A zenéjében ott figyel a távol-keleti eredményes maximalizmus - legyen ez sztereotípia, vagy pozitív megbélyegzés.

Grooveman Spotnak három nagy albuma és számtalan kisebb kiadványa van. Legutóbbi Runnin' Pizza lemezéről az azt kiadó Jazzy Sport  Soundcloud oldalán van snippet review: itt-itt. Tetten érhető a future soul, vagy jöjjön be a képbe még egy címke: beatdown instrumental? :P Szóval itt egy lvl: ASIAN! future soul, jazzy downtempo zene. Lazításra találta ki.

De nem kell megijedni, ha a fenti demó nem jönne be,  én is inkább egy adag töményen samplingelt klasszikus jazzt ajánlok helyette.

A Too Awakening EP-t nem is egyedül Grooveman Spot jelzi, hanem trió formációja. A zene alapanyagát és inspirációját Ahmad Jamal 1970-es Awakening albuma jelentette. (Itt pár minta az eredetiből: The Awakening, Patterns, Dolphin Dance, Wave).

A 24 perces EP számai közötti átvezetésről a Lost nyitóhang effektje jut eszembe: ott volt egy ehhez hasonló, folyamatos hangmagasság-növekedést leíró zenei betét.

A számok samplingelt részei Suhov Sympathy Modul EP-jét juttatják eszembe; a korai BudaBeats-es anyagok között lehet találni bőséggel ezekhez hasonló témákat és megoldásokat - ha innen nézzük, nem is kell Japánig "utazni". Talán emiatt jön be ez igazán a Too Awakening EP.

Hallgassátok, vasárnap délutánra tökéletes: The Grooveman Spot Trio - Too Awakening

Sajnos az EP nincs számokra osztva, de ha nincs időtök az egészre, akkor legalább a 9:22-től kezdődő számot toljátok be, mert az valami hihetetlen komoly.

Jefe

Dubb Webb

"Just me and my VMS-4" - ez Dubb Webb ars poeticája.

Nagyon intenzív uptempo bootlegeket rakott össze a srác.

A bootlegek ingyenesen leszedhetők, abszolút ajánlottak.

Mindegyik hallgatása során ott van az a bizonyos "ó, ezt vágom!"- élmény, legyen ez akár a dubstepes alapok, vagy az öreg sulis hip-hop vokálok.

Az összes anyagon még nem futottam keresztül, de a legutóbb feltöltött cuccok nagyon betalálnak. Klikk a képre az egész SoundCloud profilért (= automata lejátszásért).

Fel tudja dobni a bulikat, tessék leszedni, amíg lehet.

Jayl Funk - Together (Dubbwebb's Jurrasic 5 Golden RE-Fix)

Ill Type Movin - Some DJ's vs. Beastie Boys - na meg az Apache is ott figyel az instruban, egy klasszikus broken beat.

Lil Jon Soul - Skeewiff vs. Lil Jon - a legjobb; valahol a dnb és a funk break határmezsgyéjén.

Gangsta Shit - KOAN Sound vs. RHCP vs. Will Smith vs. Ice Cube vs. Bow Wow - mint valami kísérleti bootleg all star válogatott, a dubsteppelőknek talán jobban bejön, mint a fentiek.

Jefe

KiSTeHéN - Elviszlek magammal

KiSTeHéN (na, ezt így egyszer írtam le :P)

A Kistehén mindig kedvenc volt. Keresgéltem, láttam, hogy van tavalyi album.

Kellett ez, mint egy falat kenyér. Arra jöttem rá, hogy régen hallgattam valami számomra újat, aminek a szövege magyarul íródott és ráadásul nekünk.

Az tény, hogy szociálisan érzékenyebb témák jönnek elő, még ha a maguk undergournd szövegeinek módján - kontextusból kiemelve, csak skandálás szintjén. De ez nagy változás a Kistehén életében.

Ha az előző lemez, a Picsába az űrhajókkal csillagos ötös lett, addig ez egy jó három-negyedet érdemel. Vannak számok, amiket képtelen vagyok befogdani, míg mások elég jól szólnak.

Nézzük, melyek azok, amelyeket inkább ne: Dílerlány, Becsületes kis állat, Itt nem élhetek, Aludni hagyjatok. Ezekben a számokban túl sok a nyávogás (ilyenkor értem Tomit, aki azt mondta, egyszerűen idegesíti Kollár-Klemencz hangja), vagy annyira laza és flegma az előadásmód, hogy akkor már inkább maradhatott volna a jegyzet/kottafüzetben. Valahogy olyan, mintha az album fele inkább a Kistehén Melankólikusok égisze alatt született volna. Azokért pedig kár. Aztán ki tudja, lehet, hogy élőben ezek a számok veszítenek a manírból és tök korrekt koncertélményt nyújtanak.

Akkor még maradt öt-hat szám, ami felvállalhatóan Kistehén. Jellemzően kétféle dalszöveg van ezekben: vagy megjegyezhetetlenül sok a mondanivaló, vagy kb. három mondat ismétlődik.

Ezt is elviszem magammal - dobbantás-himnusz. Ha elmész itthonról, a cuccaid és emlékeid között ennek a számnak is bérelt helye lesz.

Ha sírok - kétségtelenül ennek a számnak tetszik legjobban a hangszerelése. Remixért kiállt: a szöveg nem bonyolult, jól pakolható ide-oda. Ha Erik Sumo kedvenced, akkor ez be fog jönni.

Olyan izé vagy - annak ellenére, hogy a vokálban most aztán megkapjuk a Kistehén előadásmód non plus ultráját manírból, tetszik. Milyen electrósan kezdődik - aztán szerencsére addig is tart. Bár fültőrepesztően egyszerű a dalszöveg, azért itt is kapunk egy adagot a szürrealizmusból: "csak az a sok megjegyzett álom/ delfin húzza apát egy lovas szánon"

Jó színe van - az intro gitárja olyan, mintha egy Korai öröm kezdődne. A leghosszabb szám; talán több ilyen kéne. Valahogy egységesebb, ha a hangszerek is kiteljesedhetnek, nem csak az ének. Ez az előző album Kell zsír megfelelője. És a sztori: egy pár új cipő és a világvége meccse. Spoiler: A cipő nyer.

Pápá, nyugodj békében - a másik szociálisan érzékeny szám. Ennek megfelelően az Ezt is elviszem magammal-lal egyetemben ennek van a legjobb dalszövege.

Szimpatizánsok - tak-tak. Lenne pár kérdésem a szöveg szimbolikáját illetően. De igazából mindegy, legalább egy tempós számmal ér véget az album :P

Összefoglalva: megvan az a szokásos hangulat, amiért kamaszként megszerettem a Kistehént (kicsit más felállásban, más névvel, elborultabb, kísérletező zenével), és jól viszi tovább a szétválás/újjáalalkulás utáni mérsékelten új irányt is. Tipikusan skandálható szövegek ezek, a Kistehén nem veszített vonzerejéből - mármint azoknak, akik ismerték az előző munkákat is. Az újaknak inkább a Picsába az űrhajókkal-t ajánlom.

Jefe

K Theory

Nem megyek messzire műfajilag, mert most is egy glitch hop-szerű megoldást mutatok, de ez már szerintem jóval ismertebb Marvel Years-nél, ha csak a majd' tízezres FB-tábort nézzük. A képre kattintva lehet lájkolni őket.

Egy EP-t ismerek, és a remixeket, a többit még nem futottam át, de ezekkel is el lehet az ember egy darabig.

TYR-rel készített közös Bee Gees remix valami istentelen földöntúli telitalálat:

Bee Gees - Staying Alive (K Theory & TYR remix) - FREE DL!

Welcome to K Theory EP

Alapvetően sokkal durvább és szeparáltabb basszusok jellemzik a számokat, mint amilyeneket az utóbbi bejegyzésekben hallhattatok. Javítok, mert a számokat nem is annyira a glitch hop jellemzi, mint inkább a bass hop és a dubstep keveréke. Nincs cicózás, ezt a 32 percet egy huzamban én nem bírom ki. Mixre készültek ezek a dalok: látszik, hogy nem radio editek, tökéletes beat matching lehetőségek vannak a szám végén hosszan kifuttatott basszusok miatt, szóval azért kell hozzá kis türelem, hogy ne egysíkúnak érezzük a cuccokat.

Warrior - ezt hallhattátok a Funkhunters Shambhala mixtape-jének elején is, amiben egy mash up instrumentálja volt.

Magic City - Milyen lazán kezdődik, aztán ki gondolná, hogy egy szörnyeteg lesz belőle! :)

ha valakinek bejön, hogy filmekből bevágott részletek adjanak vokált, akkor ez tetszeni fog. Nekem Holyan, mintha DJ Shadow glitchesítette volna a "future shit"-jét.

Boardwalk Hustler - ez megviselheti azokat, akik nem bírják a bass hop és dubstep keveredését. Inkább azok érzik majd, akik nem laptophangszórón, vagy fülhallgatóból hallgatják. A huszadik század eleji jive/charleston elem abszolút kell ehhez a zenéhez, különben egyhangúságba fulladna a szám.

Johann - gondolj Straussra és bumm megkapod!

Midnight Girl - ugye mixek. Képzeljétek el, milyen jó levezető lehet ebből, miután a K Theory végig vitt mindent egy live actjébe: kis lötyörgés, fejbólogatás, vicsorítás, ikszelgetés és harlem shake-ezés megvolt? Akkor kell valami, ami segít lejönni az egész estéről. Na, erre jó a Midnight Girl.

Jefe

Marvel Years

Marvel Years 18, vagy 19 éves. Pár hónapja még Wonder Years néven tolta, de jogi parák miatt váltani volt kénytelen. A korábbi - azóta megszüntetett - FB-oldalán azt írta, hogy az egész projektje 10 hónap alatt érte be. A posztot beleszámítva egy éve kezdett el ebben a glitch hopos, electronic hip hopos vonalban zenét szerezni.

Talán a fiatal kora megmagyarázza, hogy miért ilyen szörnyű, Nemere István sci-fi regényborítóit idéző vizuális anyagokat mellékel a zenék mellé. Pedig a zene: az komoly.

Klikkeljetek a képre és lájkoljátok a FB-oldalát! Szerintem pár éven belül csak erősödik és kiforr ez a zene; addig meg unikumként lehet mutogatni a haveroknak mint új felfedezést.

Az első szám, amit hallottam tőle, az a Depend On volt, ami egy kellően laza bevezető lett Marvel Years zenéi közé - chill out és glitch hop eklektika. Fasza.

Észak-amerikai lévén szinte kötelező jelleggel itt egy country, folk-rock remix: Crosby, Stills, Nash & Young - Ohio. Egye fene.

Viszont jöjjön a lényeg: az ingyenesen letölthető Dream Big EP. Ez garantáltan végigmegy a lejátszóban. A múltkor olvastam egy cikket, ott előkerült a Gramatik-tisztelet, ami nem csoda; abszolút a szlovén nagyöreg hatásai érezhetőek.

Érdekes módon az EP nekem visszafelé jobban bejön, de talán csak azért, mert bicaj/utazás miatt sokszor belekezdtem az anyagba, de az egész időtartamot nem cangáztam le - így az utolsó számok még újabbnak hangzanak.

Never Give Up 
Times Are Changin'
How Do You Feel
Nobody Does It Better

S.S.: Marvel Years ftw.

Jefe